2010. augusztus 19., csütörtök

Visszajelzés

Persze lehet azt sejteni, hogy kell a visszajelzés, hogy jól esik. De nem gondoltam, hogy lehet ennyire jó. Valamikor márciusban írtam arról, hogy bodyART edző leszek és azt hiszem akkor majd képes leszek adni valamit, valami plusszt, személyesen, magamból. Egy hónapja tartok órákat és azt az érzést, amikor látom az emberek fején a fáradtsággal vegyes kielégülést, nem tudom mihez hasonlítani. És amikor másnap e-mailben kapom, hogy sajog és fáj a test, a lélek pedig jól van és köszöni...Én köszönöm! Nem is volt olyan régen, amikor kitaláltam, hogy belevágok. Most pedig termet keresek az óráimnak, mert az eddigi helyszínt máris kinőttük...Óriási!

5 megjegyzés:

Tittya ist dein Helfer írta...

Gratulálok, most már nem csak a sportoló, a tanuló oldaláról éred meg a dolgokat. Gondolom még jobban érted, hogy édesanyád is miért nem tudja abbahagyni.
Büszke vagyok rád , mint apád és mint aki egykor a sport világába vitt nem csak apaként ,de testnevelőként is.
mens sana in corpore sano

zuango írta...

Köszi apuci:)és hozzá olyan termet találtam a Király utcában!!!, hogy el kell jönnöd kipróbálni! pussz

András Hídvégi írta...

Szülőként az a tapasztalatom, hogy a gyerekeink részben a mi igyekezetünkre, részben pedig éppen a mi igyekezetünk ELLENÉRE válnak boldog és sikeres felnőttekké. Vagy boldogtalan és sikertelen felnőttekké.

Szerencsére.

Mert így válnak többé, mint az édesanyjuk és az édesapjuk igyekezeteinek összessége. Mert így válnak többé szüleik életmódjának visszaigazolásánál.

Szerintem Emese csütörtöki boldogságában és sikerében legalább akkora hatása volt szülei igyekezetének, mint Emese azon igyekezetének, hogy ellenálljon szülei igyekezetének. Szerintem Emese csütörtöki boldogsága és sikere Emese boldogsága és sikere volt. Szerintem Emese büszke lehet MAGÁRA.

Ago írta...

Szerintem meg nem kell sokat fejtegetni. Emese valamit elhatározott, mert szerette volna. És mindenféle fejtegetés nélkül egyértelmű, hogy az ő sikere volt, de közben azért jól esik neki, hogy megdícsérik. Ennyi.

zuango írta...

Drágák vagytok! Emese örül, hogy azt csinálja, amit szeret és ebben még a Jóisten is segíti!