2011. augusztus 29., hétfő

Minden a régi és semmi sem az


Szinte még gyerekek voltunk, amikor legutóbb ott jártunk. Rövid volt a hajunk, tiszta a bőrünk, a fejünk tele tervekkel, a szívünk pedig szerelemmel. Kerestük a kihívásokat, még több életet akartunk, még több élményt, tapasztalatot, mégjobban kipróbálni a súlyunkat, megmutatni magunkat a világnak.

Visszataláltunk a tóhoz, eldugott úton a homokbánya mellett. Ugyanaz az ösvény, ugyanaz a földöntúli béke, kristálytiszta víz. Az autónk is a régi, és úgy fest, az érzéseken sem fogott ez a közel évtizedes kerülőút.

Csak a testünk változott, megnőtt a hajunk és a bőrünk árulkodik az utunk viszontagságairól.Óvatosabbak a mozdulatok, bizonytalanabbak a gesztusok. Még pislákol a remény a szemekben.

Látszólag minden a régi, de semmi sem az.



Published with Blogger-droid v1.6.8

2011. augusztus 25., csütörtök

Kakaóscsiga

Épphogy felérte a márványpultot, zuhanva indult meg a fehér papírzacskó  (foltokban átitatta már a friss kakaóscsiga alja). Az apja ma nem volt olyan közlékeny. Az őszülő szőrös arcú férfi most fel sem nézett. Észrevett, de talán túl fáradt volt ma felismerni. Tegnap is sorban álltunk a kasszánál, akkor ők nyerték meg az utolsót, persze kakaós már nem volt, de legalább a fahéjast. Akkor ő közölte a hírt velem, hogy az övék az utolsó, erről lecsúsztam...; a pénztáros meg csak nyomkodta a gépet, számolta az aprópénzt.

Ma is sorbanálltunk, ugyanott. Ma is kakaóscsigára vártunk, megint mögöttük álltam, megint sietnem kellett, ma is csodálkozva figyeltem, hogy lehet az, hogy ahol átlag 4 emberre 4 pultoskisasszony jut ott ilyen lassan szolgálnak ki... Csak ma nem fogyott el, sőt, frissen sült ki a város legjobb kakaóscsigája a Jégbüfében, ami megéri a várakozást!

Megkapták a csigát aztán a kislány felnézett rám, széles mosollyal határozottan a szemembe nézve mondta, hogy SZIA! Visszamosolyogtam és nagyot köszöntem neki, hogy hát helló! Jó, hogy újra látlak:) Tudta, és én is tudtam. Örültünk egymásnak. Az apja már nem, talán mert felnőtt... Remélem ő nem nő fel igazán soha!

2011. augusztus 19., péntek

Élmény spájz


A hosszú télre befőzöm a nyár gyümölcseit. Felteszem a kompótokat meg a lekvárokat ide erre a polcra és amikor elbújik a nap és már nem is emlékszem a napfény ízére, akkor előveszem őket innen a spájzból, becsukom a szemem és belekostolok abba, amibe éppen kedvem van. Sok üvegre lesz szükségem, hosszúak a telek mostanság.

Namármost. Egy gondos háziasszony felcimkézi az üvegeket, hogy tudja mi kerül a keze ügyébe akkor is, ha lábujjhegyen nyújtózkodik a legfelső polcon porosodó finomságokért. Lássuk csak mik kerülnek a matricákra szép kézírással, fehér cetlin narancssárga, vastagon fogó filccel.:

Hvari várba vezető ösvény éjszaka
Kishajóval kalandozás a Pokol szigetek körül
Mustacok öble
bodyART a tengerparton
Loco Bar
Egy bizonyos hajóskapitány emléke
Panni a sajkodi strandon
Hattyúk meg naplemente a Velencei tónál
A Duna Kisoroszinál
Blueblockeren keresztül a világ
Ördögkatlan, Kisharsányi templomban PP a zongoránál
Ördögkatlan: Tiger Lillies a Nagyharsányi szoborparkban
Nekem a Balaton...
Telihold fénye
Édes dinnye íze
Rozika Füreden a Kredencben
Gotan Project a telihold alatt
...

A világ legjobb munkája


EAT from Rick Mereki on Vimeo.

2011. augusztus 13., szombat

Azt írja

"Ha nem halok meg délig, akkor még arra is reagálok."

Egészen régen született már,öregnek mégsem mondanám. Különben is, aki humorral él, sokáig él.
Published with Blogger-droid v1.6.8

2011. augusztus 11., csütörtök

Azt mondja

Nyugi, én is félek!
Published with Blogger-droid v1.6.8

2011. augusztus 10., szerda

Vendéglátás


Nagy Sára_Savanyú égszínkék versek (részlet)
Kisvárosból nagyvárosba vágytam kiskoromtól fogva. Szorított az emelkedettség hiánya. Az élet pillanatainak filmszerű megélését szomjaztam legyen szó az ébredéstől az elalvásig bármiről. Így kötöttem ki Budapesten, utaztam körbe Európát, jártam be Észak-Amerikát. Ezért hagytam el Ciprust, bármennyire szeretem a tengert. Így választottam a belvárost, a biciklit, csekkek helyett az átutalást, TV helyett a kávézókban üldögélést, ház, kutya és gyerekek helyett újabb és újabb kalandokat, amikkel a határaimat a végletekig feszítem. Ezért vagyok képes nap mint nap újra feltenni a legalapvetőbb kérdéseket és figyelni az aktuális nap néha kínzóan ellentmondásos válaszait.

Emiatt nem számít, hogy százforinttal drágább e a kávé, ha úgy érzem ott iszom éppen ahol jónak érzem. És ezért tudok borzasztóan dühös lenni a rossz vendéglátókra, akik elrabolják a pillanataimat azzal, hogy megváratnak, nem figyelnek, igénytelenek. Ma reggel megloptak a Paniniben a vendéglátóim. Ellopták a békémet, az időmet, a kellemes reggelemet (ezek után persze a pénzemet is, de ez csak előbbiek fényében érdekes). A vendéglátáshoz szív és érzék kell. Nem elég egy szépen berendezett üzlethelyiség.
Published with Blogger-droid v1.6.8

2011. augusztus 9., kedd

Waves

All rights reserved by Colin Murphy Photography
Nagy ívű hullámok mosták a partomat az utóbbi hetekben és amikor visszahúzódtak hagytak maguk után apró csigákat és kagylókat, amikbe ha belenézel, üzeneteket találsz. A kötődésről, a függésről, a szeretetről, a felnövésről és a szabadságról mesélnek nekem. Azt súgják, ha menekülök a kötődéstől az nem más, mint függés a nem függéstől.

2011. augusztus 8., hétfő

Ördögkatlan

Ördögkatlan. Palkonya ParnoGraszt, Kisharsány Médiawave, disznóólban art installáció, fehér templomban zongora, Beremenden, strand, lángos meg sör. Nagyharsányban tornaterem. Vegyesbolt, parizereszsömle. Szoborpark. The Tiger Lillies. P(P)eace love and harmony.

2011. augusztus 3., szerda

Vele utazhattam

Published with Blogger-droid v1.6.8