Több ízben azt a visszajelzést kaptam az élettől (mindenféle formában), hogy ha majd el kell kezdenem valami saját dolgot csinálni, akkor csinálni fogom. Szóval nem kell siettetni. Ezzel rendben is vagyok. Azért a kezdés rész izgalmas. (Például képtelen vagyok egy fehér vászonra festeni, tiszta fehér lapra írni...) A saját dolog témában nagyjából ezeken a stádiumokon mentem/megyek keresztül: ...Nincs kedvem másoknak dolgozni. Abba kellene ezt hagyni ....Én nem vagyok vállalkozó típus, szóval nem csinálok saját dolgot, és sosem fogok... ...Imi egy beszélgetésen arról mesélt, amikor valaki megkérdezte azt hallva, hogy "nem születtem vezetőnek"- "alkalmazottnak születtél?" ...Nem. Jött a menekülés, pánkoskodás, dac, azután lágyan, szelíden vissza a szakmámba, vissza az alkalmazotti létbe. Különösebb rossz érzés nélkül. Nos, akkor most mi van? Akkor én alkalmazottnak születtem? ...Nem. De még nem jött el az idő. Még várakozás van. Mire? Hogy befele haladjak ...
