Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2008

Ray of light

Kép
A vadkacsáknál úgy van, hogy a hím a díszesebb. Fel alá úszkálnak, cívódnak, totyog a nőstény, kergeti a hím, precízen tisztogatják csőrükkel a tollazatukat. Nyakukat nyújtogatják a városligeti tavacska partján, apró, narancssárga lábacskáikkal (gumicsizmáikban) sétálnak közöttünk, emberek között. Köztünk, akiket a tavasz első napsugarai kimozdítottak a téli város szürkeségéből. Innen szemlélve Budapest másik arcát mutatja. 5 nap szobafogság után a tűző napsütésben elindultam a Hősök tere irányába. Cigiszag, zaj, emberek, bántóan erős fény...Mintha valami barlangból másztam volna ki hosszú téli álom után. A lábaim zsibbadtan próbálták felvenni az utca ritmusát. Utamat keresztezte a Délibáb utca. Benéztem és lépteim ellentmondást nem tűrően irányba állítottak. Varázslatos kis utca. Villákat, kerteket, kovácsoltvas kapukat és a polgárság emlékét tárta elém. Itt magamhoz tértem a Dózsa György út zajától, a csütörtöki ebédszünetben kiszabadult irodai dolgozók tömegétől gyorsan messze kerül

Szobafogság

Kép
Életem első igazi felnőtt ünnepét követően ágynak estem. Pedig olyan nagyon jó volt. Ketten együtt vásárolni a Lehel piacon sonkát meg igazi tormát. Azután szépen mindent előkészíteni, kitakarítani, sőt, lakást átrendezni. És szombat este a jól megérdemelt ünnepi vacsorát egy finom Heimann féle különleges fehérborral elfogyasztani... Azután jött a vasárnap reggel és a kíméletlen influenza. Láz, torokfájás, nyirokcsomódagadás, végtag meg bőrfájás. Jujjj...3 napja nyomom az ágyat. Eszem a lázcsillapítót és iszom a teát literszám. Kanalazom a mézbe áztatott apróra vágott fokhagymát - a legjobb antibiotikum!...Szerencsére az orrcsepptől nem érzek szagokat...

Mi leszel ha nagy leszel?

Panki 12 éves kislány, családi barátok. A sípálya közepén épp megosztottam tapasztalatomat vele, hogy ha majdnem elfagytak már az ujjai akkor mit kell csinálni - nekem állandóan fagyosak az ujjaim... - Te mi leszel, ha nagy leszel? - kérdezte hirtelen. - (és itt csend, és megint csend, és zavart csend.) - Én fogorvos - mondta - Már egész kicsi koromtól fogva tudom. Nem tudtam válaszolni. Teljesen letaglózott...színész - gondoltam magamban. Azután tisztán belém hasított a gondolat, hogy ÉN MÁR NAGY VAGYOK és NEM VAGYOK SZÍNÉSZ! Azóta is itt vagyok elakadva. Tényleg nagy vagyok? Tényleg nem lehet már máshogy? Tényleg nem az élmomnak élek? Tényleg így van ez? Ilyen észrevétlenül összeadódnak a napok, amiket nem úgy élsz, ahogy gyerekkorodban megálmodtad?

Kicsit szomorkás...

Kép
a hangulatom máma. Egy jó kis 2001-es Villányi Cabernet Sauvignon mellett felsejlik az a kellemes, símogató érzés, hogy élek, s hogy minden a legnagyobb rendben van. Rohanni sem kell sehová, sehonnan. És még eldönteni sem kell semmit. És szemet sem kell most húnyni semmi felett és még kompromisszumok sincsenek, csak a belsőm, az ízek és az időtlenség. Sok gondolattal, felszabaduló energiákkal, áramló szavakkal. Azután teljesen becsúszik a hangulatom a süllyesztőbe. Túl sok olyan élethelyzet, ami negatívat jelez vissza, vagy egyszerűen csak elszívja az energiámat. És túl kevés olyan, ami energiát ad. A barátok nem érnek rá, az ég meg balsejtelmes fényekkel - na meg egy kis tavaszi hóeséssel - lepi meg az embert. Mégiscsak jó ha vannak célok, amik előrevisznek - valami irány, kapaszkodó. Élek bele a világba, nem találom magam, a helyem. Nem érzem, hogy olyan munkát végeznék, ami nélkülözhetetlen, vagy éppen maradandó. Nem marad energiám hozzátenni valamit a napjaimhoz. Csak vánszorgok a

Catan

Kép
Sosem voltam oda a társasokért. A Catan viszont megtetszett nekem. életszerű meg lehet benne gyakorolni tárgyalástechnikát:) Néhány hete játszottam először. Sőt, még nyertem is egyszer. Az ilyen, maihoz hasonló csúnya esős napokon nincs is jobb egy közösségi agytornánál...

Sí-hó Kreischberg-Murau

Újabb síeléssel töltött hét. Kaprun után Kreischbergen. Nagyon szerencsés vagyok. A szüleimnek köszönhetően azóta síelek, amióta stabilan járni tudok...kb. Imádom, szeretem. Kikapcsol, megnyugtat, felszabadít. Bár nem vagyok sebességmániás, kifejezetten nem szeretek pl. autóval gyorsan menni, a pályákon imádom a sebességet. Szeretem érezni ahogyan a testem súlytalanná válik ahogy átadom magam a léceim éleinek és a havas lejtőknek. Biztonságban vagyok a léceken, a hegyek, a hó, a friss levegő az én közegem. Anya zsinórban 17. éve szervez csapatot. (Általában évente 50-100 embert visz így el, és TANÍTunk meg síelni.). Igazi családi vállalkozás ez. Persze a vállalkozás itt nem gazdasági értelemben használt fogalom. Csapatmunka. Oktatunk mindahányan. (Én idén ellógtam ezt, arra hivatkozva, hogy végre megtanulok snowboardozni. Jelentem, nem sikerült letennem a léceket. Egy órára az utolsó nap. Béreltem egy boardot, de annyira frusztrált, hogy a lábaim nem mozognak külön külön, hogy abba

Nap Hostel Pécs

Kép
Megnyílt Pécs első hostele! A Nap Hostel -t Szép Tomi álmodta meg és hívta életre Pécsett. Annyi minden eszembe jut, amit leírnék, miért szurkolok nagyon a Tominak, hogy a Nap Hostel folyamatosan telt házzal működjön! Csak abból egészen nyálas - még magamhoz képest is - ömlengős szöveg sülne ki. Ettől megkímélek mindenkit. Álljon itt annyi, hogy nagyon szurkolok, ezzel nem vagyok egyedül, de sőt!...mert ha valaki, akkor a Tomi igazán megérdemli! Annak, aki a Nap Hostelben száll meg, tuti jó élménye lesz Pécsről. Meg a magyar vendéglátásról. Pontosabban a Tomi féle vendéglátásról. Olyan a hostelben, mintha szuper hangulatos otthonába fogadna egy olyan ember, akit a legjobb energiák lengenek körül. Valahogy a fotós múlt és a Spanyolországban töltött évek is meglátszanak a helyen. Ízléses, színes, otthonos, hangulatos. Próbáljátok ki, egy jó buli Pécsett, szállással, meg jó emberekkel. Ráadásul igen jó árakon. Online is foglalható .

Tell it, jell it, sell it

1 héttel ezelőtt prezentációs tréningen voltam a cégem jóvoltából. Azután Kreischbergen síeltem és bár magammal vittem a gépem, képtelen voltam rávenni magam, hogy leüljek elé. A tréningen tanultakat viszont mindenképp szeretném megörökíteni, igazán hasznos volt. 2 fontos dolgot tanítottak. Az egyik, hogy hogyan strukturálj prezentációt, azaz hogyan adj át és indokolj meg valamit úgy, hogy azt a másik maradéktalanul felfogja. A másik, hogy mindezt hogyan add elő. (Egy jól strukturált prezentáció rosszul előadva kevéssé hatékony, mint egy kevésbé jó anyag jól prezentálva.) Nagyon rövidena lényeg: Döntsd el, mit szeretnél mondani. Ne csak témát. Fogalmazz meg egy véleményt, ezt alakítsd izgalmas, kifejező címmé. Fogalmazd meg azt a maximum 5 pontot, ami alátámasztja azt, amit a címmel mondasz. Ezt az 5 pontot is formáld véleménnyé, majd adj neki izgalmas címet. Az egyes pontokat támaszd alá - max. 5 pontban – tényekkel, adatokkal. Minden tény támassza alá az aktuális pontodat, ezzel a fő