2014. május 28., szerda

Arccal a jelen idő felé

Az idő rabszolgája: időember.
Menedék után kutat a térben.
Maga előtt tolja a történelem.
Nem egy én, darabja a soknak.
Kollektív paranoia - road movie a csigaházban.
Pénzzel (számolt hússal) csillapítja sajgó vágyát, hogy szabad legyen.
Feladatát (szellemmé lényegíteni anyagot) képtelen beteljesíteni.
Idea nélkül üres edény.
Értelmetlen létezése számára megváltása a halál.
Az öntudatlan a gondolkodó eszköze.
Aki nem mozdul, nincs.
Civilizáció = gyógyszer a semmire.

(Schilling Árpád: Egy szabadulóművész feljegyzései)

egy év távlatában


"Az ember, aki önmaga mestere, képes véget vetni bármely szomorúságnak, ahogyan arra is képes, hogy új gyönyört találjon. Én nem szeretnék érzelmeim szeszélyei szerint élni. Használni akarom őket, élvezni és uralni."

/Oscar Wilde/