Melroseplace 1. rész

Ülök egy bár pultjánál, nem ilyen divatos romkocsmás belvárosi helyen, hanem valahol, ahol még sosem jártam ezelőtt. Ide felnőttek járnak. Itt az embereknek stílusuk van, nem divatosak. Az arcukon nyomot hagyott az élet, karakterük éle metszi a bár fülledt levegőjét. Bámulom a bárpultot amíg megkapom a whiskeymet. (Azt rendelek, Glennfidichet, meg hozzá trüffelt. Szeretem a trüffelt whiskeyvel.) A pultos szenvtelen arccal teszi elém a poharam, nem néz rám. Mielőtt belekortyolok az italomba, odafordul hozzám egy magas, 35 körüli elegáns nő. Zöld szemek, hullámos, vörös haj, karakteres arc. Talán üzleti úton van itt, és unta a szállodáját, talán ezért van az, hogy ő is éppen ebben a bárban támasztja a pultot (vagy valami egészen más a története. Végülis édesmindegy.) Cheers - mondja és valami cukrozott szélű, széles szájú pohárból hörpint egyet. Cheers- mondom neki és belekostolok az italomba. Trüffelt is kapok, megkínálom vele Susant. Így hívják. Beszélgetünk egy kicsit, de tényleg csak kicsit, mert nincs kedvem hozzá. Kicst mosolygok is (udvariasségból, de nehezemre esik, de nem Susie miatt, nincs vele baj, sőt, első ránézésre szimpatikus. Egy másik alkalommal, amikor szenvedéllyel érdekel minden és mindenki, valószínűleg boldognak érezném  magam, hogy micsoda érdekes kellemes találkozás!... De most üres vagyok, és egyszerre tele, zsúfolásig telt a fejem a világgal. Az egész világgal, beleértve azokat a dolgokat és embereket is, akiket szeretek és akiket és amiket nem szeretek. Mindennel. Csak arra vágytam, hogy ne a lakásomban legyek, hanem emberek között, mégis egyedül, és, hogy vegyek végre egy nagy levegőt így péntek éjjel.) Susan nem üzleti úton van, itt él és dolgozik. Egy nagy nemzetközi céget vezet. Férj, gyerekek, család? Negatív. Cserébe van karrier, meg pénz is. Boldog vagy e Susie? Naná! Very! ( Mindenre van ideológia.) Mielőtt jelnek vettem volna ezt a találkozást, miszerint én is hasonló életúttal kárhozom el (ha a dolgaimat így csinálom tovább), a pult másik oldalán leült egy férfi. Nem hallottam többé Susan szavait. Semmi másra nem tudtam figyelni. Azt éreztem, hogy ismerem ezt az embert ott. Sötét, sűrű, göndör haj, fészekszerűen a fején, szürkés fénnyel a sok ősz hajszáltól. Közel ülő, kék szemek, sasorr, előreugró áll. De ki ő?