2012. augusztus 17., péntek

Ébredések

Répáczky Ildikó fotója

 "Egy másik és másfajta kapcsolaton keresztül találhatja meg az utat magához, aztán újra a világhoz. Nem elég, ha olvas róla, nem elég, ha mesélnek neki róla. Meg kell tapasztalnia valamit, amit eddig nem volt lehetősége megtapasztalni. Meg kell tanulnia bízni abban, hogy van számára hely a világban. Hogy hiányozna, ha eltűnne. Hogy valaki vár rá, és kérdezgeti: Mikor jössz játszani? Hogy a másik ember nem játszmázik vele, hogy a másik nem kényszeríti, hogy a másik nem használja ki, és úgy leli kedvét benne, ahogyan megnyilvánul." (Feldmár András: Ébredések)

2 megjegyzés:

Ago írta...

Szép. És igaz. Ez ki tudja mozdítani a másikat a gödörből, de számolni kell a másiknak azzal is, hogy akit kimozdított, az nélküle megy tovább, és neki ez a szerep jutott. A kölcsönös további megbecsüléssel viszont ez mindkét félnek okozhat örömet, bármelyikük is találja meg egy új emberrel a boldogságát.

Ago írta...

A legszebb idézet számomra ebben a témában, ami nagyon hasonló ehhez Tolsztojtól való: Ha szeretünk, az egész embert szeretjük, amilyen, nem amilyennek akarom, hogy legyen.

Béke. Nem vagyok robot :)