2011. december 22., csütörtök

Karácsony

A karácsonyt megelőző időszakban a lelkem lázadni kezd a munka ellen, a rohanás ellen, sőt, az emberek ellen is, akik elveszik az időmet, a figyelmemet, az energiámat. Ilyenkor szükségem van a csendre, arra, hogy magammal legyek. Úgy veszem ezt észre, hogy eleinte feszültséget érzek, utána jön a levertség, azután rájövök, hogy nincs gond, csak ez van. Hogy csend kell. Mert jön a karácsony, mert jön az Új Év és le kell zárni a régit. A lélek teljesen jogosan kéri a jussát. Nincs mit tenni, utat kell engedni neki!
Szerencse, hogy megtanultam ezt a csendet megteremteni magamban a nagy zaj közepén, a pörgésben, ebben a beteg konzumkarácsonyban is. Tegnap reggel óta a szívemben karácsony van. Rágondolással, készülődéssel, ajándékon gondolkodással, képeslapküldéssel és hóesésben biciklizéssel. És elmarad a nagy karácsonyi bevásárlás, ötletszerűen beugrok ide oda és kész, meg is vannak az ajándékok.

Nincsenek megjegyzések: