2011. június 5., vasárnap

Nem lennék játéka

...mindenféle szélnek..énekelte Koncz Zsuzsa ahogyan sétált az amúgy nem éppen lázadókedvű pedagógusok és támogató szülők hada. Valami megfoghatatlanul megható közösségi élmény volt ez. Reményvesztettség, és gyermeki izgalommal a szemekben. Olyan érzésem volt, mint amikor az ellenfél óriás hadserege ellen kiáll egy apró sereg, a népe becsületéért. Nem tudom, hogy mit érhet el a nép demokratikus eszközökkel egy diktatúra hajnalán. Az viszont biztos, hogy "abba még egyetlen állam sem ment tönkre, ha kultúrára áldozott."
Published with Blogger-droid v1.6.8

Nincsenek megjegyzések: