2011. május 10., kedd

Ma

Ma először meleg maradt az este levegője. Bársonyos és illatos. Ma végre hetekig tartó, a megfeszített tempóban stressztől érzéketlenségbe merevedett mellkasom - nem azt írom, hogy a lelkem, mert a lélek már nem találta magát benne - szóval a lelkemet olyan gondosan rejtegető mellkasomról ma leomlott az a hegy, ami nem hagyott levegőhöz jutni. Most jó.

1 megjegyzés:

gabiko írta...

hasonlóképpen érzek :)