Undorító

Alessandro Bariccotól idézem egy számomra kedves morális példabeszédét, amit egy kisfiúés egy felnőttférfi beszélgetése formájában vetett papírra, emlékeim szerint a City című könyvében.(De ebben lehet, hogy tévedek.)

"-         Mi az undorító?

-         Vannak az életben dolgok, amiket nem szabad megtenni.

-         Sok ilyen van?

-         Az attól függ. Ha valakinek gazdag a képzelete, sok undorítóságot elkövethet. Ha valaki hülye, akár egész élete eltelhet úgy, hogy egyetlen ilyen dolog sem jut az eszébe.

-         ...

-         Nézzük csak. Valaki reggel fölkel, teszi a dolgát, aztán este megy, és lefekszik. Ekkor két eset lehetséges: vagy békében van önmagával és elalszik, vagy nincs békében és akkor nem alszik. Érted?

-         Igen.

-         Tehát önmagunkkal békében kell megérnünk az estét. Ez a gond. Egyetlen úton-módon oldahtjuk meg a problémát egyszerűen: ha tiszták maradunk.

-         Tiszták?

-         A bensőnkben, ami azt jelenti, hogy nem követünkel semmit, amit szégyellnünk kellene. És akkor nincs semmiféle bonyodalom.

-         Nincs.

-         Bonyodalom akkor támad, ha az ember ráébred, hogy olyasmire vágyik, amit szégyellnie kell: ha valami őrültségre támad kedve, amit nem lehet megtenni, mert vagy borzalmas, vagy bajt okoz másnak. Oké?

-         Oké.

-         És akkor eltűnődik : hallgassak-e erre a vágyamra vagy verjem ki a fejemből?

-         Persze.

-         Persze. Az illető elgondolkodik és végül dönt. Százszor kiveri a fejéből, végül mégis eljön a nap, hogy úgy dönt, hogy megteszi, amire annyira vágyik és akkor megtörténik az undorítóság.

-         Pedig nem kellene elkövetni az undorítóságot, igaz?

-         Bizony nem szabadna. De figyelj: nem zoknik vagyunk, hanem emberek. Tehát aza fő célunk, hogy tiszták legyünk. A vágyaink a legfontosabbak és nem lehet mindig kijátszani őket. Előfordul, hogy megéri, hogy nem alszunk, hanem inkább kielégítjük a vágyunkat. Elkövetjük azt a bizonyos undorítóságot, azután megfizetünk érte.

-         És igazán csak ez fontos: hogy amikor eljön a pillanat, akkor meg kell fizetni érte, meg se forduljon az ember ejében, hogy megszökik, hanem marad és méltóságteljesen fizet. Csak ez számít.

-         De hányszor lehet elkövetni az undorítóságot?

-         Túl sokszor nem, ha időnként aludni is akar az ember..."