Tartás

Az emberi elme
A valódi tanítást nem fogja föl.
Mégis mily szívesen
Vitáznátok velem
Ha kétségeitek vannak
És semmit sem értetek.

                                                Yoka Daishi „Shodoka”
 
Valahogy sikerült teljesen telezsúfolni a hétköznapokat tennivalókkal, a hétvégéket meg aktív pihenéssel. Ami nagyon jó, mert igen kevés időm marad az elmélkedésre. Amikor pedig végre marad magamra néhány órám, akkor bodyART-ot gyakorlok a szuperszónikus jógamatracomon, vagy taoista öngyógyításról (Út a teljességhez) és energiamunkáról olvasok.
 
Tegnap megakadt a szemem egy gondolaton a tartásról, megosztom:
"...a külső tartás megfelel a belsőnek, s ez az analógia több beszédfordulatban kifejezésre is jut: vannak egyenes emberek, s vannak, akik szívesen meghajolnak mások előtt, ismerünk merev és ismerünk nyakas embereket, de ismerünk olyanokat is, akik szívesen csúsznak-másznak, némelyeknek nemcsak a tartása
hiányzik, de megállni sem képesek előttünk. Külső tartásunkat azonban mesterségesen befolyásolhatjuk, s ezzel megpróbálhatunk más belső tartást színlelni. Így például egyes szülők így kiáltanak gyermekükre: „Állj már egyenesen!” – „Nem tudsz egyenesen ülni?” – s ezzel már kezdetét is vette az őszintétlenség játszmája.
A külső tartásra irányuló idomítás csak ahhoz szükséges, hogy a belső és a külső tartás közötti természetes
kapcsolatot (korreszpondenciát) megszakítsa."