zuango mesék

Egy cikk 1991-ből, amit apukámról írtak. Egy A3-mas fénymásolt lapon őrzi, nem tudom, hogy a virtuális betűk meddig keringenek még az éterben, de ha nem is marad meg sokkal tovább, mint a papírra vetett szavak, jól esik megosztani a gondolatait. Ahogy ő az apukájától, én nagyrészt tőle kaptam a szemüveget, amin keresztül a világot szemlélem. „Már sokadszor lapozom át jegyzeteimet, próbálom felidézni a késő estébe nyúló beszélgetést, amelyen annyi mindenről szó esett. Sportról és nyelvekről, filmekről és sakkról, ufókról és parapszichológiáról de természetesen legtöbbet a pedagógiáról. Talán mindezekről írnom kellene, mégsem teszem. Mert az ember nem láttat valamit jobban azzal, ha például bemutatja mi a gyökér, a törzs, az ág, levél, ahelyett, hogy azt mondaná: gyümölcsfa. Király Attiláról sem lehet úgy beszélni, mint a sportemberről, a filmbarátról vagy több nyelv tudójáról. Mert ezek a közös eredőjű dolgok egységet alkotnak benne és ezek teszik azzá, aki. De hát ki is ő? Erről vall...

Írtam egy szösszenetet a Gerlóczyról. Ha már minden nap ott parkolom le a biciklimet és kávézókban töltöm a szabadidőm jelentős részét, többek közt a Gerlóczy teraszán, nem volt rossz a téma, amivel megkeresett Fruzsi (a le Cool szerkesztője). Íme: http://budapest.lecool.com/budapest/hu/issue/49

"voltam New Yorkban reptéren Londonban Berlinben lassú volt a film imbolygott Amszterdam és hess jött Marrakech Párizsból sms szikrázott Velence mint Varsóban a fűszeres lány aki eladó de én nem Bem apó halló halló halló hallucináció csak a szerelem eleven elemem valahol elveszett veszettül keresem sehol se talállak téged életem" /quimby/

Alessandro Bariccotól idézem egy számomra kedves morális példabeszédét, amit egy kisfiúés egy felnőttférfi beszélgetése formájában vetett papírra, emlékeim szerint a City című könyvében.(De ebben lehet, hogy tévedek.) "-          Mi az undorító? -          Vannak az életben dolgok, amiket nem szabad megtenni. -          Sok ilyen van? -          Az attól függ. Ha valakinek gazdag a képzelete, sok undorítóságot elkövethet. Ha valaki hülye, akár egész élete eltelhet úgy, hogy egyetlen ilyen dolog sem jut az eszébe. -          ... -          Nézzük csak. Valaki reggel fölkel, teszi a dolgát, aztán este megy, és lefekszik. Ekkor két eset lehetséges: vagy békében van önmagával és elalszik, vagy nincs békében és akkor nem alszik. Érted? -   ...

A kineziológus megkérdezi felkészültem-e a változásra? Elfogadom-e a változtatás következményeit? Mielőtt végeznek az agytekervényeim a kérdés feldolgozásával, a karomat emelő apró izommozdulat már visszajelzett. Igen, készen áll...motyogja. Egy perc töredéke alatt végigfutnak a szobán ezek a szavak, egészen halkan. Aztán eltelik két hónap és eszembe jut ez a jelenet. Bea mesélt nekem évekkel ezelőtt arról, hogy mindenki elindul egy úton, amit maga választ. Valami gondolat mentén, ami gyakran még gyerekként foglalkoztatja, a szülei hatására, vagy valami igazságtalanság ellenében, vagy éppen egy imádott hős mintájára. Mindenki megírja a saját forgatókönyvét és megteremti hozzá a színházat. Díszlettel, jelmezekkel és szereplőkkel rendezi az élete színdarabját a jellemzően gyerekfejjel megírt forgatókönyve alapján.(Eric Berne a Sorskönyv ben ír erről hosszabban.) Vajon mi történik, ha felnövünk és azt látjuk, hogy nem tetszik az élet, amit élünk? Amikor nem okolunk már senki mást a ...

Az emberi elme A valódi tanítást nem fogja föl. Mégis mily szívesen Vitáznátok velem Ha kétségeitek vannak És semmit sem értetek.                                                 Yoka Daishi „Shodoka”   Valahogy sikerült teljesen telezsúfolni a hétköznapokat tennivalókkal, a hétvégéket meg aktív pihenéssel. Ami nagyon jó, mert igen kevés időm marad az elmélkedésre. Amikor pedig végre marad magamra néhány órám, akkor bodyART-ot gyakorlok a szuperszónikus jógamatracomon, vagy taoista öngyógyításról ( Út a teljességhez ) és energiamunkáról olvasok.   Tegnap megakadt a szemem egy gondolaton a tartásról, megosztom: "...a külső tartás megfelel a belsőnek, s ez az analógia több beszédfordulatban kifejezésre is jut: vannak egyenes emberek,...

 photo: h.koppdelaney on flickr Itt a nyár, végre megint megbolondult Budapest. Egybefüggő Sziget érzése van az embernek a belvárosban... Juliette álnéven Isten mindenhatóságáról beszélgettem hajnali kettőkor a Bazilika előtt a középső kör közepén csirkésszendvicset majszolva két okos fiatal fiúval. És amikor hazaértem megfogalmazódott bennem valami. Pl az, hogy nem hiszek a személyes és mindenható egyistenben, hanem abban, hogy Isten mindenkiben benne él és dolgunk a bennünk élő Isten szolgálata, mert akkor jöhet létre a harmónia, vagy hívjuk boldogságnak, teljességnek, ha az isteni részek találkoznak és újra egységgé formálódnak a pillanatban. Aztán arra jutottam, ha kifelé szeretnénk fordulni, akkor befele kell indulni. És, hogy ezt szeretném megosztani mielőtt lenézek ma a Balaton vizére.