2008. november 24., hétfő

Találkozás

Rámnéz. Néz.
Figyel engem.
Visszanézek.
Kíváncsian néz.
Kíváncsian nézek.
Nyugodt vagyok.
Csend van.
Eltűnik az idő.
Nem kezdődött el semmi, s nem lett vége semminek.
Egy perc tiszta csend, egy tiszta tekintet.
Egy találkozás.
Eleje és vége nélkül.

1 megjegyzés:

Tittya ist dein Helfer írta...

Ha festo lennek ezt a pillanatott szeretnem orokke tenni. Apro ertekek amik mellett elszaladunk es sosincs idonk megorizni. Az eletunknek sincs eleje es vege es meg kell talalnunk benne azt a pillanat csendet , hogy megerezzuk , enni es nem tobb a boldogsag. Madach irta,hogy minden mi el egyenlo sokaig el, eszmel , orul , szeret es elbukik... Hat ennyi egy pillanat egy egesz elet . Az elet ezeknek a pillanatoknak az osszessege