Blog
A céges hírlevélbe kértek fel, hogy a blogokról írjak... Ezen a felületen könnyebben megy az írás. A word fehér lapja megakaszt...
A téma, a blogok. A blog vélemény, így tartalomhoz a forma, ez a cikk is egy vélemény!
Személyes tapasztalatokra építek, írásomban állító mondatokat használok, tisztán stilisztikai okokból. A véleményemet alátámasztandó kutatási eredményeket nem tudok prezentálni. Így minden mondatom vírtuálisan így kezdődik: SZERINTEM.
Arról írok, hogy miért szeretném ha egy médiaügynökségen blogolásba kezdenének tervezők a szakmájukról.
A blog kétségtelenül egy új műfaj. A webes kommunikáció egyik eszköze. Lehet használni és lehet mellőzni cégünk kommunikációjában is. (okosságokat a témában a guglin találhatunk) Egy biztos, ha előre definiáljuk céges blogunk célját, akkor számos előnyt nyújt számunkra, mind a belső, mind a külső kommunikáció terén. Sőt! Nagyban befolyásolhatja cégünkről alkotott kép alakulását. Sok dologra természetesen oda kell figyelni, nehogy a varázsfegyverként beharangozott eszközük balul süljön el.
A blog több, mint egy felület. Több, mint egy trend. Magyarországon különösen az oktatási rendszernek köszönhetően a kinyilatkoztatást, a véleményformálást tradicionálisan büntetjük. Ha véleményed van, akkor az támadható. Ha nem mondasz semmit, abba nem lehet belekötni. Ám ha nem beszélsz, nem ismerik meg a gondolataidat, az értékeidet, a képességeidet. Pedig szíve mélyén ez mindenki számára fontos. Ha nem ismernek, nem jeleznek vissza. S ha nem jeleznek vissza, akkor könnyen elveszítheted az önmagadba vetett hited vagy dacossá, gőgössé válhatsz. Emberileg persze ez világosabb, de ez más, ez munka!!! Jelentem, szervesen nem választható el a személyiségünk, a munkánk és az életünk. És fenti valós folyamat szakmai önbecsülés területén is.
Magyarországon dolgozatot, tanulmányt írunk diákként. Speciális prezentációkat és irányított szövegeket a munkánk során. Kötött formában. Már mielőtt belekezdünk bármibe zúg a fejünk az elképzelt elvárásoktól. Mert a véleményünkre soha senki nem volt kíváncsi. Inkább arra, mennyire vagyunk képesek visszaadni azt, amit egyszer elolvastunk...Hol van ebből az alkotás, az önkifejezés élménye?
A raklámszakmában (legyen szó marketing, PR, média, kreatív vagy bármelyik területről) folyamatosan véleményt kell formálnunk, ha tetszik ha nem. Hiába kismillió szoftver, kutatás, hogy objektívebb adatokra építkezzünk. Egy jó kommunikációs szakember számára a kreatív gondolkodás alapkövetelmény. A kreatívitás alapja, hogy képesek legyünk gondolkodni, kérdezni és kételkedni. Irányított információk nyomában nincs kreatívitás. (Apropó, mi magyarok a kreatívitás alatt is valami transzcendentális tulajdonságra gondolunk - holott az is kreativitást igényel, hogyan kezeljünk egy esetleges ügyfélkonfliktust, egy hibás anyagot, hogyan tárgyaljunk jobb árakat és miképpen tudjuk hatékonyabbá tenni a saját munkánkat.)
Hogy jön mindez a blog témához? A blog lehetőséget ad szubjektivitásra. Véleményalkotásra. Nem köti meg a kezünket formailag. Remek lehetőség, hogy megmutassuk azt, amit tudunk. A piac pedig visszajelez. Ha hitelesek vagyunk, ha eredetik vagyunk, olvasnak. Ha nem, akkor nem fognak olvasni.
És hogyan van ez egy céges bloggal? Lehetőséget ad arra, hogy a tervezők beszéljenek a munkájukról. Hogy megismertessék a piacot napi munkájukon keresztül azzal, miről szól ez a szakma valójában. Ha következetesen azt adja magáról a szervezet, aki valójában, attól sokkal szerethetőbb, mintha vetítene magáról. Példa - ha nem mondunk semmit az ügynökségről, de a piacon az látszik, hogy elmennek innen az emberek, az nagyon rossz üzenet. Ha vannak itt emberek, akiknek lehetőségük van szakmailag fejlődni és a tapasztalatukat megosztják a cég támogatásával, akkor egészen máshogy hat, ha elmennek emberek. Senki nem fog arra gondolni, hogy a cég a hunyó.
És miért jó ez a tervezőnek, aki elvégezte a napi 8 órai teendőjét és jobb dolga is akadna, mint blogot írni? Azért, hogy a saját munkáját becsülni tudja. Hogy leüljön, végiggondolja mire büszke és megossza azt másokkal. Hogy jelezzen, hogy dolgozik, itt van és ha a rengeteg munka terhe alatt ez nem is látszik éppen, azért tele van gondolatokkal, nyitott szemmel jár és büszke a szakmájára. Lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa magát és nem kell arra várni, hogy valaki "fentről" véletlenül odamegy és azt kérdezi - te mivel foglalkozol? és mire vagy büszke? és mit gondolsz erről és arról? - mert ez azért mindenkinek jól esik - még ha tagadja is.
És miért jó ez a cégnek? ...Hiszen így nem lehet kontrollálni a cégről kiáramló infót...
Amúgy sem lehet. Kicsi ez a piac, kicsi a szakma és - különösen a kínos információt- könnyen viszi a szél!!! Akár a munkaerőt...
A bloggal a cég egészséges, kreatív, elfogadó és szellemileg friss légkört teremt. Olyan légkört, amiben szabad véleményt nyilvánítani, szabad hozzátenni, ahol bíznak a szakmai tudásodban, ahol az esetleges hibáidat és a kételyeidet is vállalhatod. Olyan légkört, ahol nincs rejtegetnivalód, és büszke lehetsz arra, hogy egy csapat tagja vagy.
Egy olyan világban, ahol már nem elég a "marketing", hogy hiteles, pozitív kép alakuljon a cégről, ahol a hírnév forintosítható, a cégről a legfontosabb és leghitelesebb képet a munkatársak alakítják. A blog remek lehetőség megmutatni a cég valódi arcait. Az embereket, akik benne dolgoznak.
A téma, a blogok. A blog vélemény, így tartalomhoz a forma, ez a cikk is egy vélemény!
Személyes tapasztalatokra építek, írásomban állító mondatokat használok, tisztán stilisztikai okokból. A véleményemet alátámasztandó kutatási eredményeket nem tudok prezentálni. Így minden mondatom vírtuálisan így kezdődik: SZERINTEM.
Arról írok, hogy miért szeretném ha egy médiaügynökségen blogolásba kezdenének tervezők a szakmájukról.
A blog kétségtelenül egy új műfaj. A webes kommunikáció egyik eszköze. Lehet használni és lehet mellőzni cégünk kommunikációjában is. (okosságokat a témában a guglin találhatunk) Egy biztos, ha előre definiáljuk céges blogunk célját, akkor számos előnyt nyújt számunkra, mind a belső, mind a külső kommunikáció terén. Sőt! Nagyban befolyásolhatja cégünkről alkotott kép alakulását. Sok dologra természetesen oda kell figyelni, nehogy a varázsfegyverként beharangozott eszközük balul süljön el.
A blog több, mint egy felület. Több, mint egy trend. Magyarországon különösen az oktatási rendszernek köszönhetően a kinyilatkoztatást, a véleményformálást tradicionálisan büntetjük. Ha véleményed van, akkor az támadható. Ha nem mondasz semmit, abba nem lehet belekötni. Ám ha nem beszélsz, nem ismerik meg a gondolataidat, az értékeidet, a képességeidet. Pedig szíve mélyén ez mindenki számára fontos. Ha nem ismernek, nem jeleznek vissza. S ha nem jeleznek vissza, akkor könnyen elveszítheted az önmagadba vetett hited vagy dacossá, gőgössé válhatsz. Emberileg persze ez világosabb, de ez más, ez munka!!! Jelentem, szervesen nem választható el a személyiségünk, a munkánk és az életünk. És fenti valós folyamat szakmai önbecsülés területén is.
Magyarországon dolgozatot, tanulmányt írunk diákként. Speciális prezentációkat és irányított szövegeket a munkánk során. Kötött formában. Már mielőtt belekezdünk bármibe zúg a fejünk az elképzelt elvárásoktól. Mert a véleményünkre soha senki nem volt kíváncsi. Inkább arra, mennyire vagyunk képesek visszaadni azt, amit egyszer elolvastunk...Hol van ebből az alkotás, az önkifejezés élménye?
A raklámszakmában (legyen szó marketing, PR, média, kreatív vagy bármelyik területről) folyamatosan véleményt kell formálnunk, ha tetszik ha nem. Hiába kismillió szoftver, kutatás, hogy objektívebb adatokra építkezzünk. Egy jó kommunikációs szakember számára a kreatív gondolkodás alapkövetelmény. A kreatívitás alapja, hogy képesek legyünk gondolkodni, kérdezni és kételkedni. Irányított információk nyomában nincs kreatívitás. (Apropó, mi magyarok a kreatívitás alatt is valami transzcendentális tulajdonságra gondolunk - holott az is kreativitást igényel, hogyan kezeljünk egy esetleges ügyfélkonfliktust, egy hibás anyagot, hogyan tárgyaljunk jobb árakat és miképpen tudjuk hatékonyabbá tenni a saját munkánkat.)
Hogy jön mindez a blog témához? A blog lehetőséget ad szubjektivitásra. Véleményalkotásra. Nem köti meg a kezünket formailag. Remek lehetőség, hogy megmutassuk azt, amit tudunk. A piac pedig visszajelez. Ha hitelesek vagyunk, ha eredetik vagyunk, olvasnak. Ha nem, akkor nem fognak olvasni.
És hogyan van ez egy céges bloggal? Lehetőséget ad arra, hogy a tervezők beszéljenek a munkájukról. Hogy megismertessék a piacot napi munkájukon keresztül azzal, miről szól ez a szakma valójában. Ha következetesen azt adja magáról a szervezet, aki valójában, attól sokkal szerethetőbb, mintha vetítene magáról. Példa - ha nem mondunk semmit az ügynökségről, de a piacon az látszik, hogy elmennek innen az emberek, az nagyon rossz üzenet. Ha vannak itt emberek, akiknek lehetőségük van szakmailag fejlődni és a tapasztalatukat megosztják a cég támogatásával, akkor egészen máshogy hat, ha elmennek emberek. Senki nem fog arra gondolni, hogy a cég a hunyó.
És miért jó ez a tervezőnek, aki elvégezte a napi 8 órai teendőjét és jobb dolga is akadna, mint blogot írni? Azért, hogy a saját munkáját becsülni tudja. Hogy leüljön, végiggondolja mire büszke és megossza azt másokkal. Hogy jelezzen, hogy dolgozik, itt van és ha a rengeteg munka terhe alatt ez nem is látszik éppen, azért tele van gondolatokkal, nyitott szemmel jár és büszke a szakmájára. Lehetősége nyílik arra, hogy megmutassa magát és nem kell arra várni, hogy valaki "fentről" véletlenül odamegy és azt kérdezi - te mivel foglalkozol? és mire vagy büszke? és mit gondolsz erről és arról? - mert ez azért mindenkinek jól esik - még ha tagadja is.
És miért jó ez a cégnek? ...Hiszen így nem lehet kontrollálni a cégről kiáramló infót...
Amúgy sem lehet. Kicsi ez a piac, kicsi a szakma és - különösen a kínos információt- könnyen viszi a szél!!! Akár a munkaerőt...
A bloggal a cég egészséges, kreatív, elfogadó és szellemileg friss légkört teremt. Olyan légkört, amiben szabad véleményt nyilvánítani, szabad hozzátenni, ahol bíznak a szakmai tudásodban, ahol az esetleges hibáidat és a kételyeidet is vállalhatod. Olyan légkört, ahol nincs rejtegetnivalód, és büszke lehetsz arra, hogy egy csapat tagja vagy.
Egy olyan világban, ahol már nem elég a "marketing", hogy hiteles, pozitív kép alakuljon a cégről, ahol a hírnév forintosítható, a cégről a legfontosabb és leghitelesebb képet a munkatársak alakítják. A blog remek lehetőség megmutatni a cég valódi arcait. Az embereket, akik benne dolgoznak.
Megjegyzések