2008. február 4., hétfő

Várakozás

Azon tűnődöm miből táplálkozik az ihlet. Honnan tör elő a gondolat. Van ebben valami hullámmozgás. Vannak fázisok, amikor gyűjtögetek, van, amikor mindent egyszerre átengedek magamon, van, amikor megnyílok, és olyan is van, amikor mélyről az az erős érzés kerít hatalmába, hogy el kell mondanom, hogy le kell írnom.

Feszült csend van most bennem. Nem álmodom. Változásokkal teli időszak ez. Gyűlik a sok gondolat, egyszerűsödik a képlet súlyosodik a valóság, teret nyer a humornak az a pikáns életszerűsége. Ébrednek az ösztönök, feszülnek a korlátok. Eltűnnek a sokak, elegen vannak a kevesek.

Ritka a feltétlen szeretet, ritkák a valós kötések, amiket Isten kötött. Egyre tisztább, hogy nem számít más. Hiányzik a barátom, aki olyan nagyon messziről is velem van, értem és érzem. Várom, hogy lássam a Katát.

2 megjegyzés:

meir írta...

nem tűntem el:) hol írok, hát itt a blogspoton. begurion.blogspot.com

Katalin írta...

***olyan jó hogy vagy.
hónapok, hetek, napok, percek
itt lesz hamar...