Születésnapomra

Tegnap arra gondoltam, hogy ha egy család minden felmenőjén keresztül olyan űzött sorsot kap, mint a mi családunk, az csak azért lehet, hogy megértsük, feladatunk van.

Anya, a születésnapomon, annak a napnak az emlékére, amikor életet adtál nekem, ezeket a sorokat adom Neked.


"A konfuciánus erkölcstanban a lótusz a tökéletes személy, az erkölcsiekben nemes ember (junzi) jelképe, mivel a mocskos iszapból emelkedik a magasba, és ott a napfényben tárja ki szeplőtlen tisztaságát a legyőzött sötétségtől megszabadulva. A tisztaság és a becsületesség megtestesítőjének is tartják."

Hellinger: A SZÜLŐK

"Én a szüleim vagyok" - mondják, és mi mindannyian. "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú (teljes) életű légy a földön!" - szól a parancsolat. Nem csak akkor, ha születésünkkor nem tettek ki az utcára, vagy csak akkor, ha lakást, kocsit kaptunk tizennyolcadik születésnapunkra. Tisztelni azért, mert az Életet - az ő tehetségük szerint - megadták! Ez nem függhet attól, hogyan viselkedtek velünk, nem függhet tehetségüktől, erkölcsi magatartásuktól - semmitől. Nem kell, hogy nekünk megfelelően legyenek tiszteletreméltóak. Miért?! Mert az Élet tisztelete szorosan összefügg az ő tiszteletükkel, ezen keresztül pedig a saját magunk, saját életünk elfogadásával. Az Univerzumban ők az az egyetlen pont, ahol megjelenítődtünk. Ők a forrás és ők az út a mélyebb forráshoz, a Teremtő Erőhöz, a teremtéshez. Bert Hellingertől származik az alábbi imaként is hangzó vers:

Köszönetmondás az élet hajnalán
Drága Anya,
tőled kapok meg mindent,
az egészet, és minden részletét,
és te fizetted meg az árát
helyettem is

Sokra viszem, hogy örülj
(és az emlékedért).
Ennek így kell lennie.
Megőrzöm, tiszteletben tartom,
és majd továbbadom, ahogyan te.

Anyámként tisztellek,
és gyermekednek tarthatsz.
Nekem te vagy az igazi,
és igazi gyermeked vagyok.

Te vagy a nagy, én vagyok a kicsi.
Te adsz, és én kapok - Drága Anya.

Örülök, hogy Apát választottad nekem.
Ti vagytok számomra az igaziak.
Csak ti!

Drága Apa,
tőled kapok meg mindent,
az egészet, és minden részletét,
és te fizetted meg az árát
helyettem is

Sokra viszem, hogy örülj
(és az emlékedért).
Ennek így kell lennie.
Megőrzöm, tiszteletben tartom,
és majd továbbadom, ahogyan te.

Apámként tisztellek,
és gyermekednek tarthatsz.
Nekem te vagy az igazi,
és igazi gyermeked vagyok.

Te vagy a nagy, én vagyok a kicsi.
Te adsz, és én kapok - Drága Apa.

Örülök, hogy Anyát választottad nekem.
Ti vagytok számomra az igaziak.
Csak ti!

Bert Hellinger igen fontos megfigyelése, hogy minden megszületett gyermek a lelkében tudatlanul fogadalmat tesz: "Drága szüleim, ha ti nem vagytok boldogok, én sem lehetek az!" Mindezt tudatlanul, a hozzájuk való tartozás mélyen rejlő érzése; a szeretet alapján teszi. Ez a tudattalan fogadalma akkor oldódik fel, amikor tudatosan tisztelettel kimondja: "Drága szüleim, én pontosan olyan vagyok mint ti, de nézzetek rám szeretettel, ha nekem egy kicsit jobb lesz"!

Az a tény, hogy ők előbb jöttek az Életbe; az Univerzumba, mint én elegendő ok arra, hogy ők a Nagyok, én pedig a Kicsi. Az ő szüleik, a nagyszüleim a Még Nagyobbak, és így tovább a Legnagyobbig, az Élet Forrásáig. Ez a felismerés és elismerés lehet gyógyulásunk és új életünk forrása.

Anya! Az apádtól kaptad az életed, ez köt hozzá. Ezt köszönd meg neki és engedd őt el!
Szeretlek.