4 napos hétvége jön. A munkahelyemről eldob a kolléga a Moszkváig, gép sietve kapcsol ki, kabát összevissza rajtam, vajon a telefonom eltettem? Kocsiból néz kifelé, de nem is fogja fel amit lát. Még projekt van, meg szlájdok és ötletek. Sál a táskába gyűrve. Melegem van. A nagy dolgozásban időközben ma megérkezett a tavasz. Kiszállok és sétálni kezdek a Batyira, közben arra gondolok ugye megvan még Pussy bike , otthagytam reggel szegényt a templom előtt. Azután eszembe jut a gondolat teremtő erejéről szóló tanítás és elhatározom, hogy nem félek, a félelem elmegyilkos. A Moszkva és a Batyi között helyette arra koncentrálok, hogy hétvége lett. Hogy szabad vagyok és végre azt csinálhatok amit csak akarok. Nem utazom holnap sehová, nem kell felhúzni az órámat... Ebben a pillanatban robotpilótára kapcsol a stressz program és elkezdi mondani nekem, hogy - Jesszusom, nincsen semmi dolgom, akkor mihez kezdek most magammal? Végülis takarítanom kell és fel kéne hívni még és el kéne menni es...