Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2008

Szociális állatok? A feladat: megszeretni önmagam

"Szerintem társas, szociális állatok vagyunk, szükségünk van egymás testi, lelki melegére. Még a moszkvai kanálisokban élő elhagyott vagy elszökött gyerekek is párt választanak, mert éjjel biztonságosabban tudnak aludni háttal egymáshoz támaszkodva. A függetlenség nem a fejlődés csúcsa. Valójában kölcsönös függőség az az állapot, amelyben a felnőtt ember élni szeret. Ahol csak mi vagyunk, nincsenek mások… Az általános ökölszabály így szól: ahogy velem bántak, úgy tanultam meg önmagammal bánni; ahogy önmagammal bánok, úgy bánok azokkal, akik legközelebb állnak hozzám, akiket szeretek. Vagyis ha nem volt velem senki sem gyengéd gyerekkoromban, akkor nem tudok gyengéd lenni sem önmagammal, sem a szeretteimmel. A múltat nem tudom megváltoztatni. Anélkül, hogy megtanulnék magammal jól bánni, a szeretteimmel sem leszek rá képes, még ha tudatosan azt akarom is. Tehát a feladatom az, hogy megszeressem önmagamat, hogy törődjek magammal, hogy gyengéd legyek saját magammal, hogy komolyan veg

Magam ura

"Kezdetben sem volt egyéb a zűrzavarnál -- folyadék először, abból lélegeztem a kopoltyúmon. Az alsóbb rétegben, amerre a hold gyöngyházfénnyel sütött szakadatlan, sima és termékeny volt minden, feljebb kapkodás és viszály uralkodott. Egy-kettőre megláttam mindenben a visszásat, lehető és lehetetlen közt a gúnyos paradoxont. A legelkeseredettebb ellensége én voltam magamnak... ...Hiábavalóságnak tetszett, hogy a dolgok állásán változtassak, ha már az emberek szívén nem változtathattam." HENRY MILLER: Baktérítő (1939) (Bartos Tibor fordítása)

Brains

A simple reason

..."To tell the truth, I don't even think there is that much correlation between my running and weather or not I have a strong will. I think I have been able to run for more than twenty years for a simple reason: It suits me. Or at least because I don't find it painful. Human beings naturally continue doing things they like, and they don't continue what they don't like. Admittedly something close to will does play a small part in that. But no matter how strong a will a person has, no matter how much he may hate to lose, if it's an activity he doesn't really care for, he won't keep it up for long. Even if he did, it wouldn't be good for him."... Haruki Murakami: What I talk about when I talk about running

Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint. Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy. Félek mindenkitől, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy. Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énho

Bűneinkről és a bűntudatról

Meg kell tanulni hallgatni, s talán ez a legnehezebb. Az ember mindig többet beszél egy szóval. Nem lehet eléggé hallgatni. Azért is, mert minden beszéd reménytelen. Már az írott és rögzített szó is milyen reménytelen! Nézz körül a világban: mit használt a sok leírott szó, tanács, meggyõzõ kísérlet? Semmit sem használt. Mit is remélhetsz attól, ha valakinek elmondasz valamit? Semmit sem remélhetsz. Ezért hallgass, mindig többet és következetesebben hallgass, mint beszélsz, ne akard mesterségesen meggyõzni a többieket, mert ez lehetetlen az igazságnak csak akkor van valamelyes nevelõ ereje, ha te magad fedezed föl -, s ne akard fitogtatni, hogy tudsz valamit. Mégegyszer mondom, hallgass. Békében és háborúban, hallgass. S ha beszéltél, öblítsd ki utána szájad. S amikor helytelenül beszéltél, s bűntudat kínoz, ne hessegesd el ezt a bűntudatot; nézz szembe vele, keményen; mondd: "Megint beszéltem, s helytelenül, túlságosan, indulatosan vagy hi

Lisszaboni történet

Hol kezdődnek és hol érnek véget történetek? Van a történeteknek valódi végük, vagy egyszer elhalványulnak és egyre kevéssé fájnak? Hol a határ valóság és magánvalóság között? Milyen erős egy buborék fala? Mit jelentenek a szavak? Wim Wedners filmje nyomán

Earth is a beautiful heaven

I wish...

Parole, parole

Parole, parole...

Feldmár mondatai

13-án az IBS-ben adott elő Feldmár András. Talán Szabadság és Szerelem volt a téma. Igaziból gondolatokat vetett fel, kevéssé konklúziókat. Azután hosszú szüneteket tartott és újabb gondolatokkal folytatta. Három dolog maradt meg bennem. 1. A nő, az őzike és a ló. Hogy mi a közös bennük? Hogy mind áldozatok. Az őzike nagyon nehezen jön közel, s ha egyszer mehijeszted soha többé nem jön. A ló bizalmát nehéz megszerezni, s egy két hiba és örökre eljátszottad. A nő... 2. A választásról Hogy akit gyerekkorában kínzott az anyja, az olyan férfit választ majd, aki legalább annyira kínozza majd, mint az anyja... 3. Arról, hogy ahol senki sincsen, ott mindenki elfér... A perverzióról beszélt. A félelemről. Azokról, akik a szeretetük tárgyát kihelyezik a másik személyen kívülre, nem figyelnek a másikra, mert az félelmetes. El lehet veszíteni, abból csak az az egyetlenegy van. A "szeretett" valamilyen tartozékába szeret bele inkább...(okos, szép, nagy a melle vagy csinosan öltözik). A l

Röviddel a rajt után

Alig telt el néhány nap azóta, hogy eldördült a startpisztoly, hogy felfogtam, a maraton elkezdődött, máris erőt vesz rajtam a csüggedés. Persze a lábaim visznek tovább; tudom, hogy ezen a ponton még nem lehetek fáradt. Koordinálom a mozgásom, felállítom a szabályokat, beáll a légzés, agyban pedig most indul az igazi munka.

Az első maratonom

Újabb Murakami sikerkönyv, ezúttal a futásáról Haruki Murakami: What I talk about when I talk about running . "Mit mesél valaki egy egész könyvön át a futásról? Az életét azt hiszem. Két gondolat indításképpen 1: "...in most cases, "learning something essential in life requires physical pain." 2: "pain is inevitable, suffering is optional" Eszembe jut, hogy azt mondják az ember életében 7 évente jelentkeznek nagyobb változások. Lehet benne valami. A 28. évem végefelé kezdek például először vágyni valamire. Mostanra kezdem látni mik azok az egykor infantilisnek tűnő álmok, amik most újra előbújnak. Hogy színész szeretnék lenni, táncolni vágyom, szeretnék lefutni egy maratont, megtanulni hegedülni, szép családban élni és könyvet írni. Mostanra értettem meg az anyámat. Mostanra értettem meg a saját gyökereimet. Most kezdem látni a valós értékeimet és most tanulom a módját a saját keresztem elviselésének. Murakamit olvasva eszembe jutott az is, hogy az életben

Az élet ritmusáról

"Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést, koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállani az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van. Nem elbízni magad semmiféle helyzetben. Mindennek alján az isteni gondolat van, a szellem, mely kormányozza a világot: s ez a szellem nem tűr semmiféle magabiztos kedvtelést, önhitt elégedettséget, pislogó és lusta kielégülést. Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy... Csak nem „biztonságban” élni. Mindig várni a vihart és a tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni. Nyugodtan mondani: „Itt van.” S oltani és védekezni." Márai Sándor

i wish

Kép
"If you get there before I do, don't give up on me. I'll meet you when my chores are through; I don't know how long I'll be. But I'm not gonna let you down, darling wait and see. And between now and then, till I see you again, I'll be loving you. Love, me." Raye Collin, Love, Me Lyrics

Jobwise

Múlt pénteken lent voltam a cégem központjában Broadway 195. Kilátás a Ground Zero-ra. Ha úgy veszem, nem kevéssé morbid, mint otthon, ahol a kilátás a Farkasréti temetőre nyílik. Jó volt bent. Látni azt, hogy egy egész részleg dolgozik azon, amin én jelenleg egy személyben. Azt hiszem szívesen csinálnám ugyanezt itt is. Masszív különbségek vannak a fizetésekben:) Azért a napi 10 órás munka, a folyamatos föld alatt döcögés a metróval, az állandó légkondi, a tömeg és a zaj minden nap...lehet túl jó dolgom van odahaza, de ezek elegendő visszatartóerőnek bizonyulnak.

NYCity sports

Kép
Ezt a bejegyzést a családomnak ajánlom. Anyának és apának kiemelten, akikek 30 évnyi munkájuk van abban, hogy a magyar gyerekek testkultúráját megalapozzák. Bár otthon is szerencsére a fitness divathullám most éppen segíti őket törekvésükben, azért a sport-célú városhasználatot, amit New Yorkban látni, érdemes megnézni... ettől még messze van a magyar tömegsport sajnos. Gyakorlatilag bárhol, mindenhol sportolnak itt az emberek. Minden lehetőség adott. Aki szeret futni, bringázni, görkorizni, deszkázni, tai-chizni vagy bármit, az menjen ki a Central Parkba, vagy végig az East River vagy a Hudson partján. Kosarazni, tenyérrel fallabdázni a városban - tele van ez a zsúfolt város sportpályákkal! Nem egy ház tetőn létesített, kerítéssel körbevett kosárpályát látni pl.-, vagy több emeletes edzőtermekben is lehet mindenfélét sportolni.. (aki igazán menő az azért az Equinox tagja legyen:))

Central Park disco fever

Kép
A Central Parkban belefutottunk egy szombat délutáni görkoris diszkóba. Jesszus mennyi pozitív energia. Mindenféle ember görkorival a DJ kellemes funksoul dallamaira finoman siklott köbekörbe...hmmm I wish I could rollskate!

Young Urban American Politics

Kép
Nagy gázok vannak Amerikában, ez érezhető. Elegük van Bushból, az elmúlt 8 év amerikai politikájából. Különös tekintettel a külpolitikára és a gazdaságpolitikára. Tegnap volt az elnökhelyettes jelöltek vitája, 40 nappal a választások előtt. Egy brooklyni Union Hall nevű helyen voltunk este 9 magasságában, amikor élőben, kivetítve, kihangosítva nézhették a megjelentek a vitát. Ilyen népszerűségnek utoljára valószínűleg Phelps úszása örvendhetett a 7. arany magasságában. Megállt az élet. A fiatalok bárokban vagy otthon nézték a vitát és szurkoltak...természetesen New Yorkban Obama jelöltjének, Joe Biddennek. Én nem vagyok otthon a politikában, de a vitából annyi kiderült, hogy kommunikációs technikai értelemben Sarah Palin olyan messze elmaradt Biddentől, mint ide Shanghai:) "Millions in the United States and around the world watched as Gov. Sarah Palin of Alaska and Sen. Joe Biden of Delaware squared off on stage at the Field House in the University's Athletic Complex."

Útikönyv helyett

Kép
Arra gondoltam, ha már itt vagyok és nem mint klasszik turista, akkor adok néhány hasznos tippet az ideutazóknak. New Yorkban minden van.Úgy értem a mindent, hogy ha valaki el akar vonulni a város zajától egy 50 perces metróúttal az óceánparton találja magát. Szóval tényleg mindent lehet. Drágán és olcsón is. Aki ügyes, relatíve olcsón turistáskodhat itt. Ha a programokra vagyunk kíváncsiak, érdemes megvenni a Time Out NY című, heti programmagazint. Bármelyik újságárusnál kapható. Szerdától. Ebben nagyjából minden benne van, amit aktuálisan érdemes csinálni. Múzeumok: A múzeumok is jó programot ígérnek - ha ügyesek vagyunk, igen olcsón! - a 20 dolláros belépők megspórolhatók pl. a Guggenheim és a Moma péntekenként (a MOMA egész pontosan péntek 4 és 6 között) ingyenesen látogatható...Rémisztőnek tűnhet a sor, de jól halad. Aki szlovákiában síelt a 80-as években, az tuti rendelkezik kellő rutinnal ehhez:) A Metropolitanba 20 dollár van kiírva, de ez "suggested" azaz javasolt be

Chelsae

Kép
Az útikönyvek sem próbálják véka alá rejteni a new yorki valóság árnyoldalát, s egyben szexepiljét. A teljes őrület, a szürrealitás manifesztuma ez a város, különösen Downtown Manhattan. A fényképészek mekkája. Semmi sem furcsa és minden az. Azt hiszem egyszerűbb lesz a flickr-re tölteni a képeket és azzal megmutatni mit értek kavalkád alatt. Tökéletesen beleillik ebbe a régiségpiac, amit Chelsea-ben (25 th street 6th Ave) találtunk. Remek kis hely. A fejdíszes assznytól a képen vettem egy bőrzakót - ''I don't blame ya, it's a nice jacket. You love it? I don't blame ya!". A fejdísze híres tervezőtől, kifutóra készült eredetileg. Azért itt a vintage paradicsomban (amúgy egy mélygarázsban) is jó szolgálatot tett:) ps. Akinek Chelsae eddig a footballt de legalábbis Angliát juttatta eszébe, nem hibáztatom. Amerikát (ezt most jallottam egy filmben!) az európai söpredék alapította...Na igen, ennek megfelelően Amerikában vab Brighton Beach, Chelsae de még Berlin és Bu